Shangri-La Zaya Tusi lakoma

Shangri-La Zaya Tusi Bankett: Egy magával ragadó tibeti kulturális lakoma és egy magaslati kaland az ízek világában A Shangri-La Zaya Tusi Bankett a Diqing tibeti régió egyik legreprezentatívabb hagyományos tibeti étkezési kulturális élménye. A százéves Tusi kúria ad otthont, és ötvözi a tibeti ételeket, dalokat, táncokat és népszokásokat, lehetővé téve a vendégek számára, hogy a mindennapi életben megérintsék a tibeti történelem melegét.

A kúriában található tibeti kulturális kiállítóterem egy miniatűr múzeumnak tekinthető, ahol több mint száz tárgyat állítottak ki a Tusi korszakból, például íjakat, nyergeket, ezüst boroskancsókat és tubákos dobozokat. Minden tárgy a Khampa tibetiek bátorságáról és kifinomultságáról mesél, mintha visszarepítené a vendégeket abba a korszakba, amikor a karavánok jöttek-mentek, és a dalok és táncok virágoztak.

Tibeti színészek pompás pölü tibeti ruhákban, korall- és achát ékszerekkel díszítve lépnek színpadra, és egy lenyűgöző kulturális show-t mutatnak be. Dal- és táncünnep: Amikor a férfiak „Guozhuang táncot” járnak, hosszú ujjaikat úgy lengetik, mint egy sas szárnyait; amikor a nők a „Shangri-La Xianzi” című dalt éneklik, hangjuk éteri, mint a hófödte hegyek forrásvize. Közben a „Tusi házasságkötés” című rövid darab humorosan visszaadja a tibeti esküvői szokásokat, ami tapsviharokat vált ki. Interaktív élmény: A vendégeket felkérik, hogy jöjjenek fel a színpadra, és tanuljanak „Xianzi táncot”, vagy kiáltsák tibetiül, hogy „Zhaxi Dele”. A színészek a helyszínen megmutatják, hogyan kell tibeti övet viselni és hadát felajánlani.

Máglyatűz-karnevál: Amikor leszáll az éj, a kúria udvarán hatalmas máglya lobban fel, és mindenki kézen fogva körbeáll, és a „Daqiang dal” ritmusára táncol. A tűz fénye megvilágítja a mosolygó arcokat, és a hangulat a tetőfokára hág. A Tusi bankett középpontjában az „egy személy, egy edény” önkiszolgáló kis forró edény áll, amely főként magaslati különlegességeket, például jakmarhát és tibeti sertést kínál: Jakmarha forró edény: Gondosan válogatott jakmarha 3000 méter feletti magasságból, a hús feszes és rugalmas, a leves alapja marhacsontból lassan főzve készül, vajas tsampával párosítva melegít és eltelít; sült jakmarha szárított hús: sós és enyhén fűszeres, rágós, a tibeti pásztorok hagyományos snackje; tibeti sertés tál: szabadon tartott hegyi tibeti sertésből, zsíros és sovány hús arányos, sütés után a bőre ropogós, a zsír illata vadgomba illattal keveredik; árpa sorozat: árpa sütemény és árpa bor kötelező, az előbbi kívül ropogós, belül puha; az utóbbi alacsony alkoholtartalmú, édes-savanyú és enyhén bódító, a tibeti családok legmagasabb vendéglátási gesztusa.

Amikor az alkonyat beborítja a kúriát, az udvaron hatalmas máglya lobban fel, és mindenki árnyéka az árpa kazalra vetődik. A „Daqiang dal” dobpergése a bor illatával terjed, és kortól függetlenül mindenki kézen fogva bekapcsolódik a tűz melletti tánckörbe. A tűzfényben vöröslő mosolygó arcokon valaki a ritmusra tapos, port verve fel, valaki pedig a tibetieket utánozva árpát szór áldásért. A lengő ujjak között a vajas tea meleg illata és a sült hús égett illata a legélénkebb tibeti emlékeket szövi.